Hazánkat is elérte az a nemzetközi trend, hogy egyes SEO szolgáltatásokat (magyarul keresőoptimalizációs szolgáltatások) kínáló cégek a laikus kis- és középvállalkozásokat keresik fel ingyenes vagy kedvezményes ajánlattal, majd később lelkesen számláznak ki a kéretlen szolgáltatásért tetszőleges összegű számlákat.

DSC04139 (3)

Halászás a zavarosban…

Azonban vannak cégek, amelyek kifejezetten azzal az ajánlattal keresik fel potenciális ügyfeleiket, hogy márpedig ők el tudják érni, hogy a vállalkozás honlapjának látogatottsága megnőjön az internetes keresőkben előrébb hozott rangsorolásnak hála. Mi tagadás, vannak olyan SEO szolgáltatók, akik ténylegesen képesek eredményt felmutatni, azonban a szolgáltatás jellege miatt leginkább a visszaélésekről ismert ez az üzleti szféra, valamint az illegális számítástechnikai megoldásokról (pl. látottságok növelése vagy kereső-kifejezések összekapcsolása célhonlappal zombi géphálózatok segítségével).
Egyes kétes üzleti politikával működő cégek az általuk nyújtott szolgáltatások teljesítésével kapcsolatosan semmilyen igazolást nem adnak – arra hivatkozással, hogy az adott szolgáltatásról technikai képtelenség kimutatást készíteni, hiszen nem is garantálnak semmit –, ellenben a számlát nagyon pontosan kiküldik. Kínosan figyelnek arra, hogy az általuk hivatkozott szerződés lejártakor/esedékességkor azonnal kiszámlázzák a szolgáltatási díjat egy ügyfélbarátnak egyáltalán nem nevezhető fizetési felszólítás kíséretében.
Magának a keresőoptimalizálásnak a működését a hétköznapi emberek nem ismerik, így számukra akár azok a megkeresések is hitelesen hangozhatnak, amelyek azt ígérik, hogy a legnépszerűbb keresőkben az első találati helyet is megkapják. Ilyen és ehhez hasonló ajánlatokkal szokták megkeresni kéretlen (spam) levelekben vagy akár telefonon a potenciális ügyfeleiket (jellemzően kis- és középvállalkozásokat tevékenységüktől függetlenül) ezek a cégek.
Annak érdekében, hogy valaki előre kerüljön a kereső találati listákon, szükséges, hogy minél több hivatkozás és kereszthivatkozás legyen rá az interneten. Ennek biztosítására vannak legális megoldások, amikor az adott honlapnak a népszerűsége természetes módon nő, ahogyan megosztásra kerül egyre több helyen. Valamint van az illegális módja, amikor a kívánt látogatási forgalmat kéretlen programokkal, illetve úgynevezett zombi gépek bevonásával érik el.
A legnagyobb keresőszolgáltatók annak érdekében, hogy megvédjék felhasználóikat az ilyen csalásoktól saját tájékoztató oldalakat tartanak fenn. Itt ismertetik a legjellemzőbb csalási technikákat és azokat a módszereket, amikkel kivédhetjük őket. Itt van például a Google vonatkozó oldala (sajnos csak angolul érhető el).
Az Amerikai Egyesült Államokban, valamint Ausztráliában már kiforrott joggyakorlat van ezekkel a praktikákkal szemben, továbbá a hatóságok is felkészültebbek ezekre az esetekre. Amerikában például működik egy Internet Crime Complaint Center (internetes bűnelkövetési panaszközpont), amely lehetőséget nyújt a felhasználóknak és fogyasztóknak bármilyen internetes jogsértés esetén könnyedén panaszt tenni és eljárást kezdeményezni.
Ezen felül ismert még az eConsumer.gov nemzetközi szervezet is, amely a résztvevő tagországok fogyasztói számára biztosít lehetőséget arra, hogy panaszt tegyenek egy-egy céggel szemben akár határokon átnyúlva is. Szerencsére Magyarország is tagja ennek a nemzetközi szervezetnek. Az itthoni társszervezete a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, amely ügyfélkapus rendszeren keresztül tudja fogadni az esetleges panaszokat.
Természetesen, a fenn nevezett hatóságon kívül az adott eset sajátosságaira tekintettel bevonható még a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelme, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint nem utolsó sorban maga a rendőrség is, abban az esetben, ha bűncselekmény megvalósításának gyanúja merült fel (pl. csalás). Javaslom azonban, hogy a rendőrség megkeresése előtt feltétlenül konzultáljon jogásszal is.
Egyik ügyfelem is „áldozata” lett egy hazai leleményes cégnek, akik telefonon keresik meg potenciális ügyfeleiket azzal, hogy ajánlani szeretnének egy ingyenes 8 napos keresőoptimalizációs próbacsomagot és azt elküldhetik-e az adott vállalkozásnak ajánlatképpen. A telefonos marketinges szigorúan meghatározott fordulatokkal csikarja ki a cég számára szükséges információt a telefon túloldalán lévő gyanútlan recepciósoktól, üzleti eladóktól. Ezek után többnyire a recepció beleegyezik abba, hogy a telefonáló cég elküldje az ajánlatot tartalmazó csomagot. Legalább is neki azt a tájékoztatást adják, hogy a később postai úton megérkező csomag ajánlatot tartalmaz, amit akár el is dobhat.
A megszokott kéretlen postai küldeményekkel ellentétben a futár igyekszik nem csak aláíratni az átvételi lapot, hanem céges bélyegzővel le is pecsételtetni. Ennek az oka csak később derül ki, amikor egy hónappal később már érkezik is a fizetési felszólítás százezer forint feletti összegről, valamint a SEO szolgáltatás megrendeléséről szóló szerződés másolata, amely értelmében megrendelésre került a szolgáltatás és az aláíró mező a megrendelő részéről a gyanútlan recepciós aláírásával van ellátva, továbbá a céges bélyegzővel lepecsételve. Kiderül ugyanis, hogy a futár kezében egy ügyesen szerkesztett szerződés volt összehajtogatva olyan módon, hogy az aláíró fél csupán az ő aláírásának és bélyegzőjének szánt mezőket lássa és írja alá abban a hiszemben, hogy kézjegyével mindössze egy csomagátvételt igazol. Megtévesztéssel csaltak ki aláírást a megkeresett vállalkozás munkatársától egy „szerződésre”, amelynek megkötésére nem csak hogy nem volt felhatalmazása, de még tudatában sem volt annak milyen jogügyletet kötött, ami nyilvánvalóan szándékában sem állt adott pillanatban. Az érintett vállalkozás ügyvezetőjének szándékáról nem is beszélve, aki nem is sejtette, hogy a recepciós épp megrendelt a cégnek egy több, mint százezer forintos szolgáltatást!
Annak érdekében, hogy minél biztosabbra menjen a SEO szolgáltatást ígérő cég a potya bevétel reményében (mert egy percig se higgyük, hogy itt érdemi munka folyna a másik fél részéről) a számlát azonnal egy igen nyomatékos fizetési felszólítással kísérik, amely fenyegető megszövegezésében is az elrettentést szolgálja. Ami önmagában véve egy jóhiszemű piaci szereplő esetében gyakorlatilag az üzleti öngyilkossággal lenne egyenlő, hiszen azonnal elveszíti a potenciális ügyfeleket.
Tehát a fentieket összefoglalva adott ügyben:
  •  hiányzik a szerződéses akarat az egyik (megrendelő) fél részéről teljes mértékben;
  • megtévesztéssel kerül aláírásra a szerződés (megrendelő nincs tudatában annak, hogy szerződést ír alá);
  • nincsen tényleges teljesítés, nem nyújtanak róla igazolást;
  • egyértelműen pénzbehajtásra kiélezett üzleti modell, nincsen semmilyen hozzáadott érték.
Véleményem szerint az ilyen típusú üzleti magatartást tanúsító kereskedelmi szereplőktől minél hamarabb meg kell tisztítani a magyarországi internetes szolgáltatások piacát annak érdekében, hogy a jövőben megerősödhessen a bizalom az interneten keresztül elérhető szolgáltatásokban és biztonságban fejlődhessen a kereskedelemnek ezen ága.
TEENDŐK
Első körben, ahogyan azt már említettem, a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelménél  tett bejelentéssel és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál tett panasszal lehet kieszközölni az illetékes hatóság bevonását. Ezért szeretném felkérni a Kedves Olvasót, hogy amennyiben Ön vagy ismeretségi körében bárki ilyen vagy ehhez hasonló helyzetben találta magát egy agresszív SEO szolgáltatóval szemben, késedelem nélkül tegyen bejelentést vagy akár panaszt, ha a helyzet ezt megkívánja. 
További fontos teendő az érintett (sértett) fél részéről, hogy a számla és a felszólító levél kézhezvételét követően haladéktalanul jelezze a számlaküldőnek írásban, tértivevényes levélben, hogy nem fogadja be a számlákat és nem ismeri el a követelést, és ne teljesítsen kifizetést (nagy eséllyel sosem látná viszont az összeget).
Ha ezek után valamilyen módon mégis eljutna esetleg fizetési meghagyás kibocsátásáig az ügy, akkor át kell venni a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától (MOKK) érkező levelet és az abban meghatározott határidőt megtartva ellentmondani a követelésnek, kifogást emelni az ellen. Ezzel megállítható az automatikus végrehajtható okirattá válása a közjegyzői fizetési meghagyásnak.
Itt szeretném megjegyezni, hogy olvastam olyan esetről, ahol olyan fizetési meghagyás kiküldésével próbálkoztak, amelyiket MINTA formanyomtatványként bocsátanak rendelkezésre a hatóságok a szemléltetés érdekében. Kérem, alaposan nézzék meg azt is, hogy valóban hiteles-e a nyomtatvány. Ennek érdekében akár fel is hívhatják a kibocsátó közjegyzőt, hogy meggyőződjenek annak valódiságáról, de mindenképpen a hiteles közjegyzői nyilvántartásban szereplő telefonszámon, nem pedig a kiküldött fizetési meghagyáson feltüntetetten.
Ettől a ponttól a követelő félnek kell bizonyítania bíróság előtt peres eljárásban hogy érvényes a szerződés, hogy neki jár a kiszámlázott összeg, és hogy ténylegesen történt teljesítés. A szerződéses akarat hiánya eleve semmissé teszi a hivatkozott szerződést, a megtévesztéssel megszerzett aláírás és bélyegző pedig csak ront a megtévesztő fél esélyein a bíróság előtt.
Szeretném kérni a Tisztelt Érintetteket, hogy ne hagyják magukat megvezetni az ijesztő fenyegetésekkel és költségeket soroló számlákkal. Ha az adott követelés alapja olyan, mint a korábban ismertetett, nincsen okuk aggodalomra. Helyes a jogérzetük, ha azt súgja, hogy ez nem egy jogszerű követelés, sőt minden jogalapot nélkülöző, amely ellen bátran lépjenek fel.
 ***
Jelen bejegyzésemet azért írtam, hogy segítséget nyújtsak azon fogyasztóknak, akiket a fentiekhez hasonló módon húztak vagy próbálnak behúzni a csőbe, mivel jelenlegi állás szerint egyre csak szaporodik az ilyen szélhámosságot elszenvedő felek száma.